Skip to main content

Olvassuk együtt Szent Bonavnetura „Szent Ferenc élete" című könyvét 7.

Ebből a blogposztból nagyon látszik, hogy a könyvet a világi ferences testvéreimmel olvastuk együtt. Mostani olvasóimat arra kérem, ne vegyék zokon, hogy nem írtam át a dolgozatomat. Így legalább a Ferences Világi Rendben folyó beszélgetésekről is fogalmat alkothatnak olvasóim.
Alaphelyzet
Mielőtt elővennénk a szöveget és ismertetésébe kezdenénk, két kérdést tisztázni kell. Az egyik, hogy mi volt Szent Bonaventura célja az írásművel és a másik, hogy mi a mi célunk az írásmű tanulmányozásával.
  1. Mi volt Bonaventura célja? Ezt a könyv elé írt bevezetőből tudjuk meg. A szerző célja a közösség identitásának megrajzolása volt. Ez annyit jelent, hogy a műből a ferences lelkiség sokkal inkább megismerhető, mint Szent Ferenc élete.
  2. Mi a mi közösségünk célja az olvasással? Nem lehet más, mint a világi ferences lelkület ismeretének mélyítése és annak a saját, hétköznapi életünkbe építése.
Ez a két cél vezet, amikor a VI. fejezet szinte minden pontjához megjegyzést fűzök, illetve kiemelek belőlük gondolatokat.

Photo by Brooke Lark on Unsplash

A fő téma
A fejezet az alázatosság és engedelmesség erényeit taglalja.
A passzosukról röviden
VI/1
Amennyi az ember Isten szemében, annyi és nem több.” Ez a gondolat szinte szó szerint Szent Ferenctől való. Ez adja meg az alázatosságról szóló gondolatmenet alapját. Számunkra ez inkább vigasztaló, mint elkeserítő. Isten ugyanis úgy szeretett bennünket, hogy egyszülött Fiát adta értünk, aki barátainak nevez bennünket. Van nála befolyásosabb barát? Ha Isten barátai vagyunk, várnunk kell valamilyen külső, világi elismerésre?
VI/2
Ismerjük a szöveget. Itt Szent Ferencnek egy magát mélységesen megalázó tettéről olvasunk. Bonaventura az alázat ezen formájáról ezt mondja: „… inkább csodálatra méltónak, mint utánozhatónak ítélték.”. Miért nem utánozható? Mert – mint említettem – Bonaventura a lelkületet akarja átadni írásával. Fontos ehhez tudni, hogy amikor Bonaventura él, akkor a rend már hatalmas szervezet, amiben nem lehet minden tagnak olyan módon viselkedni, ahogy azt Szent Ferenc tette. Szent Ferenc maga is belátta halála előtt valamivel, hogy a rendje sem az övé, hanem az is Istené. Ezért arra kell törekedni, hogy egy rendtag ne csak Szent Ferencet utánozza, hanem Szent Ferencet abban utánozza, hogy hallgat a Szentlélek sugallatára és megteszi, amit csak ő tehet meg, azaz kibontja saját hivatását.
VI/4
Az engedelmesség szeretetéről szól ez a fejezet. Számunkra, világi ferencesek számára több kérdést is fölvet.
Hogyan legyünk engedelmesek biztonsági őröknek? Hogyan legyünk engedelmesek nálunk fiatalabb vagy alacsonyabb iskolai végzettségű munkahelyi főnökünknek?
De van egy másik kihívás is az engedelmességgel és alázattal kapcsolatban. Időnként elismerésben részesülünk. Hogyan kezeljük ezt? Szent Ferenc ebben a helyzetben így viselkedett: „… minél inkább megtisztelték, annál méltatlanabbnak érezte magát.”. Ezt egészen biztosan Jézustól tanulta, aki megkérdezte egy hozzá fordulótól, hogy „Miért mondasz jónak?”, mert úgy gondolta, hogy egyedül Isten a jó.
VI/5
Ennek a passzusnak a gondolata Jézus gondolata, melyet Máté így örökített meg. „Mindaz, aki nagyobb akar lenni köztetek, legyen a szolgátok, és mindaz, aki első akar lenni köztetek, legyen a cselédetek.”.
Számunkra, világi ferencesek számára fölmerül a kérdés: Én vagyok-e a családban, aki a láthatatlan munkákat végzi? Én viszem-e le a szemetet a munkahelyemen? Én megyek-e utolsónak ebédelni?
VI/6
Ez a fejezet egy csodálatos szent ferenci idézeten alapul.
Ha valakit, legyen bármennyire is bűnös, Krisztus akkora irgalmassággal halmozott volna el, mint engem, bizony úgy vélem, hogy nálam sokkal hálásabb lenne Istennek.”
Azt hiszem, hogy ezeket a döbbenetes szavakat Szent Ferenc abszolút komolyan gondolta. Én csak azt szeretném aláhúzni, hogy legyünk hálásak Istennek.
Szoktatok Ti gyakran hálát adni Istennek? Szoktatok az orvosoknak hálásak lenni vagy csak hálapénzt adtok? Volt már olyan eset az életetekben, amikor egy orvos megérezte, hogy tőletek többet kap, mint egy borítéknyi bankót?
VI/7
Fontos látnunk azt is, hogy Szent Ferenc nem csak példát adott az alázatosságból, de szavaival erre nevelte is követőit. Ebben a fejezetben én azt láttam meg, hogy Szent Ferenc, ha kellett, tudott szerzeteseinek utasítást adni. Ebből azt tanultam meg, hogy aki alázatos, az képes közösséget vezetni. Igaz, vékony palló ez, melyen járni kell, az alázat mélységei fölött.
VI/8
Ferenc feladata a prédikálás. Ebben Szent Klára is megerősítette. Ha prédikálnia kell, ahhoz engedélyt kér a helyi püspöktől. De mit tesz, ha az engedélyt nem kapja meg? Alázatosan távozik. De vissza is tér az engedélyért.
Ebből megtanulhatjuk, hogy mindent meg kell tennünk a Lélek indítására, de mindig szelídnek kell maradnunk.
Mi, világi keresztények, erőszakoskodtunk-e már a plébánián az akolitus pozícióért? Cseleztünk-e már azért, hogy egyházi megbízatást kapjunk? Tényleg a Szentlélek hívott meg bennünket egyházi feladatkörünk ellátására vagy mi törtettünk arra?
VI/9 és VI/10
Miért is erény az alázatosság és miért minden erény alapja?Azért, mert azaz „eredménye”, hogy akár a gonosz lelkeket is el tudjuk űzni vele. Azért is, mert nem leszünk az ördög által a hatalommal megkísérthetőek.

Comments

Popular posts from this blog

Igaz mesék Assisi Szent Ferencről

Gyermekkorunkban testvéreimnek és unokatestvéreimnek sokszor mesélt nagyapánk. Legjobban az igaz meséket szerettük. Ilyenkor érdekes gyermekkori történeteket hallhattunk: vadászatról, betakarításról, elveszett és megkerült iskolás gyerekekről. Nem tudom miért, de talán ez az egyszerű érdeklődés nőtt később nagyra bennem, amikor megszerettem a történelmet. Azt hiszem valami hasonló hatást érhet el Adraz Arko és Ursa Skoberne is, aki kisiskolásoknak való „mesekönyvet” készítettek Assisi Szent Ferenc életéről. A szerzőpáros láthatóan sokat bízott a képekre, melyek a ferences derűt árasztják magukból. Előfordulhat az is – ezt persze nem tudom –, hogy Szent Ferenc életének bizonyos eseményeiről előbb készült rajz mint szöveg. A két művész azonban jól ismeri saját művészeti ágának lehetőségei és határait. Míg a rövid gondolatok szinte minden esetben megfelelnek az Assisi Szegénykéjéről eddig a tudomány által feltártaknak, addig a kis, színes rajzok elkészítésénél a fantázia is erősen

Gondolkodjunk a katolikus gondolkodásmódról!

A probléma adott. Sokszor tapasztaljuk, hogy olyan vádak érnek bennünket, katolikusokat, amelyeknek nincs semmilyen alapjuk. Ilyenkor gondolhatunk cselvetésre vagy burkolt keresztényüldözésre is, de az biztos, hogy az ilyen támadások végrehajtói, akik rólunk „kígyót-békát kiabálnak” legtöbb esetben úgy utálnak bennünket, hogy nem ismerik a katolikus gondolkodásmódot. És én azt mondom, erről ők is, mi is tehetünk. De miért a katolikus gondolkodásmód léte vagy nem léte a kulcskérdés? Rövid leszek Talán sokan várnák, hogy akkor most itt definiáljam a katolikus gondolkodásmódot. Ez teljesen szétfeszítené ennek az írásnak a kereteit, de röviden mégis annyit mondanék, hogy katolikus módon az gondolkozik, akinek ugyanaz szép, jó és igaz, ami Istennek is az. Persze definiálhatnám más módon is. Például úgy, hogy az sajátította el a katolikus gondolkodásmódot, ki úgy éli meg hitét és úgy gondolkozik a hétköznapi és tudományos kérdésekben, hogy az összhangban van a katolikus egy

Rendezvény vagy hétköznap

Hány, de hány olyan katolikus rendezvény van, amely szervezőinek az a célja, hogy "közelebb vigyék a hitet a hitüket nem gyakorlókhoz"! Sok rendezvény jól is sikerült, lesz sajtója is és ellátogat rá néhány hitét rendszertelenül rendezvényeken gyakorló ember. Gondolom az eddig írtak stílusa elárulja a véleményemet is ezekről a megmozdulásokról. Pedig tudom, kellenek, a maguk helyén jók is. De van ennél az evangelizálásnál jobb is. Bátran állíthatom, mert gyakorlom. Beszélgetek a szomszédommal, a benzinkutassal, a postással. Ha kérdik, elmondom nekik a véleményemet hitről, vilgáról, a tévében közvetített szentmiséről. Ezek a beszélgetések mélyebb nyomot hagynak bennünk mint egy kiváló konferencián egy beszéd a katolikustól. Miért? Mert a szomszédom tudja, hogy bármikor kölcsön adom neki a turmixgépemet, a benzinkutas látja, hogy ha elfelejtek bérletet venni, akkor sem lógok a villamoson, hiszen a jegyeket tőle vásárolom, a postás pedig tanúja, hogy hogyan bánok a gyerekem