Folyton megtörnék az akaratodat?

Az akaratosság bűn. Az akaratod másra erőltetése bűn. És bűn más akaratának megtörése is, mert az lelki fájdalmat okoz. Tapasztaltad ezt a fájdalmat?

Mit tehetsz e fájdalom ellen?

Magasabb értelmű dolgokat kell akarnod! Magasabb értékűeket. Azokat sokkal nehezebb megtörni. Mondok rá egy gyakorlati példát.

Egy példán keresztül megértheted, hogy mit tehetsz?

Sokszor fordul velem elő, hogy valaki szembejön velem a járdán és én teszek egy kitérő mozdulatot balra, mire ős is balra lép, rákényszerítve engem, hogy jobbra lépjek. Megtörte az akaratomat? Ha az lenne az akaratom, hogy balra lépjek, akkor megtörte. Ha szándékosan csinálta ezt, hogy bosszantson, akkor bűnt követett el. De nem róla van most szó. Milyen esetben mondhatom, hogy bár irányváltoztatásra kényszerített, mégsem törte meg az akaratomat? Abban az esetben mondhatom, hogy nem törte meg az akaratomat, ha én nem balra akarok lépni, hanem ki akarom őt és az összeütközést kerülni. Akár jobbra, akár balra térek ki előle, akkor is kitértem előle – és ez volt a cél.


Az ember nem sétálógépen jár vásárolni!

Ha van arra példád az élet más területéről, hogy minél magasabb célt tűzöl ki, annál nehezebb megtörni az arra irányuló akaratodat, kérlek oszd meg velünk egy hozzásztólásban.

Comments

Igaz mesék Assisi Szent Ferencről

Gyermekkorunkban testvéreimnek és unokatestvéreimnek sokszor mesélt nagyapánk. Legjobban az igaz meséket szerettük. Ilyenkor érdekes gyermekkori történeteket hallhattunk: vadászatról, betakarításról, elveszett és megkerült iskolás gyerekekről. Nem tudom miért, de talán ez az egyszerű érdeklődés nőtt később nagyra bennem, amikor megszerettem a történelmet. Azt hiszem valami hasonló hatást érhet el Adraz Arko és Ursa Skoberne is, aki kisiskolásoknak való „mesekönyvet” készítettek Assisi Szent Ferenc életéről. A szerzőpáros láthatóan sokat bízott a képekre, melyek a ferences derűt árasztják magukból. Előfordulhat az is – ezt persze nem tudom –, hogy Szent Ferenc életének bizonyos eseményeiről előbb készült rajz mint szöveg. A két művész azonban jól ismeri saját művészeti ágának lehetőségei és határait. Míg a rövid gondolatok szinte minden esetben megfelelnek az Assisi Szegénykéjéről eddig a tudomány által feltártaknak, addig a kis, színes rajzok elkészítésénél a fantázia is erősen

Gondolkodjunk a katolikus gondolkodásmódról!

A probléma adott. Sokszor tapasztaljuk, hogy olyan vádak érnek bennünket, katolikusokat, amelyeknek nincs semmilyen alapjuk. Ilyenkor gondolhatunk cselvetésre vagy burkolt keresztényüldözésre is, de az biztos, hogy az ilyen támadások végrehajtói, akik rólunk „kígyót-békát kiabálnak” legtöbb esetben úgy utálnak bennünket, hogy nem ismerik a katolikus gondolkodásmódot. És én azt mondom, erről ők is, mi is tehetünk. De miért a katolikus gondolkodásmód léte vagy nem léte a kulcskérdés? Rövid leszek Talán sokan várnák, hogy akkor most itt definiáljam a katolikus gondolkodásmódot. Ez teljesen szétfeszítené ennek az írásnak a kereteit, de röviden mégis annyit mondanék, hogy katolikus módon az gondolkozik, akinek ugyanaz szép, jó és igaz, ami Istennek is az. Persze definiálhatnám más módon is. Például úgy, hogy az sajátította el a katolikus gondolkodásmódot, ki úgy éli meg hitét és úgy gondolkozik a hétköznapi és tudományos kérdésekben, hogy az összhangban van a katolikus egy

A plébános úr tudta

A plébános úr tudta, hogy van Isten, hiszen ezt tanulta az egyetem teológiai karán. A kántor állandóan liturgikus szövegek és dallamok között élt, így tudni vélte Isten létét. Mivel mindennapi tapasztalata e mellett szólt, tudta és hitte a sekrescsés is, hogy Istennek lennie kell. A képviselő testültet elnöke, aki gazdaként az Úr adta növekedésre hagyatkozott, biztosra vette, hogy Isten él, mert éltet. A tanítónő hitt a feltámadott Krisztusban, mert minden napi áldozó volt. Elsős iskolás tanítványai pedig szerették Istent, mert felfogták, hogy Isten szereti őket.

Szent Ferenc szemével nézni a világot...

Search This Blog